A szőnyegek múltja
A kellemes, idilli családi fészek különleges kiegészítőkkel történő feldíszítése, korlátlan lehetőségeket és kivitelezések alternatíváit teszi lehetővé minden otthonszépítő számára. A szőnyegek eleinte, nem kimondottan a padlóvédés, illetve annak díszítése alkotóelemeiként szerepeltek, hanem esztétikusabbá, mutatósabbá varázsoltak a falakat, sőt, asztalokat is.
Nyelvünk, mint valami kincsesláda, nem csupán ezen láda réseként jeleníthető meg, hanem interpretálójaként szintén helytáll (gondoljunk a szőnyegek esetében, a szótő mibenlétére, ami az előállítás mikéntjére tesz utalást). A manuálisan, házi szövőszékeken előállított szőnyegek mindig nagyobb érték hordozóinak minősültek, mint gyárilag konstruált változatok és teszik ezt napjainkban is.
A több száz éves múlttal rendelkező szőnyegek magyar területeken előforduló elnevezései a következők: kilim, festékes-, továbbá székely szőnyeg. A szőnyegek alapanyagául régen, leginkább a gyapjú és a vászon szolgált. Ezt szem előtt tartván, leginkább a fenti matériákkal rendelkező vidékek éltek a szőnyegek előállítási lehetőségével.